Május 9-én kezdődhet az Európa jövőjéről szóló konferencia megtervezése, legalábbis ezt javasolja az Európai Bizottság. A testület szerdai közleménye szerint mindenkinek a véleményét várják az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, ezeket egy kétéves folyamat végén összegzik majd.
Az Európai Bizottság ma elfogadta humanitárius segítségnyújtást szolgáló éves kezdeti költségvetését, melynek összege 2020-ban 900 millió eurót tesz ki.
A lett Ilze Juhansonét nevezte ki főtitkárnak, azaz a legmagasabb rangú bürokratának az Európai Bizottság a szerdai ülésén. Juhansone a sokak által félt és becsült Martin Serlmayrt követi ezen a poszton, ahol mintegy 30 ezer embert kell irányítani. Selmayr még mentorának, Juncker bizottsági elnöknek a távozása előtt a bécsi képviselet vezetője lett, alig másfél éves főtitkári működés után, távozásáról annak idején itt írtunk.
Az Európai Biztosság aggodalommal figyeli a magyar kormány bírói rendszer függetlenségét csorbító, a sajtó és a tudományos élet szabadságát csökkentő intézkedéseit, amelyek indokolttá teszik a uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárás folytatását - jelentette ki Vera Jourová, az európai értékek védelméért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban, az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének a jogállamiság magyarországi helyzetéről folytatott vitáján.
A 73 941 főnyi 18 éves uniós állampolgár közül 20 ezer 20 fiatal nyert a ma kihirdetett negyedik pályázati fordulóban, így ők kapnak ingyenes vonatjegyet arra, hogy a DiscoverEU program keretében bejárhassák az Európai Uniót – jelentette be ma az Európai Bizottság. Magyarországról 2901 fő jelentkezett, közülük 431-en részesülnek most ingyenes utazási igazolványban.
Kiszivárgott a Méltányos Átállási Mechanizmus finanszírozási rendszere, amely az egész Európai Unióban segíteni fogja a klímavédelmi célokkal összhangban lévő zöld átállást, így Magyarországon is kapóra jön majd az állami kézbe kerülő lignitalapú Mátrai Erőmű zöldítésére, de közben a rendszer éppen a magyar gazdaság számára kulcsfontosságú kohéziós forrásokból csíp le még többet – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett dokumentumból. A tervet emiatt a múlt heti évindító sajtótájékoztatóján Orbán Viktor magyar miniszterelnök is kritikával illette, de úgy tűnik, hogy már ma bejelenti az Európai Bizottság.
Hivatali esküt tett az Európai Unió Bírósága előtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a biztosi testület tagjaival együtt Luxembourgban hétfőn.
Az úgynevezett GAFA (vagy a Microsofttal együtt GAFAM, vagyis a Google, Apple, Facebook, Amazon) az adatvédők és a versenyhatóságok célkeresztjébe került, de közülük is a Facebook szinte már a pofozóbábu szerepét tölti be. Nem kell azért persze sajnálni, mert adott rá elég okot. Őt vette célba az osztrák joghallgató és adatvédelmi aktivista, Maximilian Schrems is, amikor az európaiak személyes adatait Amerikában fenyegető veszélyek ellen először az ír, majd rajta keresztül az Európai Bírósághoz fordult. A Főtanácsnok indítványát (amelyet az esetek 80%-ában követni szokott a Bíróság) pedig cikkünk megjelenése napján ismertették.
Megjelent ma az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagja és benne az éves fenntartható növekedési stratégia, amely az ún. európai szemeszter Magyarországra is érvényes új ciklusát indítja el és majd februárban várhatók ezzel kapcsolatban a hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlások. A ma közzétett növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe és ezek segítségével igyekszik elérni a zöld, emberközpontú és fenntartható gazdasági keretrendszert.
Kiszivárogtatott a magyar kormány az MTI-nek egy olyan anyagot a mai klímavédelmi EU-csúcsra időzítve, amely négy feltételhez köti a 2050-es karbonsemlegességi vállalás támogatását, de ebből kettő gyakorlatilag teljesíthetetlen, illetve politikai kampányszövegnek tűnik. Az anyag egyúttal azt is tisztázza, hogy Magyarország hogyan áll jelenleg klímavédelmi téren és mi felé halad.
Ez lesz az európai kontinens „ember a holdon pillanata” – címkézte meg az Európai Parlamentben ma tartott beszédében a most bejelentett 100 milliárd eurós klímavédelmi programját Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke és ezzel igyekezett megnyerni magának a jogalkotásban fontos szerepű EP-t. A Reuters tudósítása szerint a 100 milliárdos alapból 35-öt az a méltányos átállást szolgáló alap tesz ki, amely a kiszivárgott hírek szerint Magyarország számára várhatóan csak korlátozott forrásokat kínálna, miközben épp a kulcsfontosságú felzárkóztatási forrásokból vonnák el rá a fedezetet.
„Az Európai Unió hétéves költségvetési keretéről folytatott tárgyalások döntő szakaszba érkeztek. Noha első ránézésre ez technikai jellegű költségvetési vitának tűnhet, a valóságban ennek kimenetele határozza majd meg, hogy az Európai Unió milyen eredményekre lesz képes a polgáraiért” – hangsúlyozza Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetésért és igazgatásért felelős új biztosa a Portfolio-nak küldött exkluzív véleménycikkében, amely a most csütörtök-pénteki EU-csúcsra időzítve született. A 2021-2027-es költségvetésnél Magyarország 6,5 milliárd eurós mínuszról indul, a végső keretről pedig várhatóan februárban egy rendkívüli EU-csúcsot is összehívnak majd. Johannes Hahn cikkét az alábbiakban változtatás nélkül közöljük magyar és angol oldalunkon.
Noha a vállalkozásoknak még mindig jelentős hányada - uniós szinten 63 százalékuk, Magyarországon 80 százalékuk - tartja a korrupciót széles körben elterjedt problémának, arányuk uniós szinten 4 százalékkal, Magyarország esetében pedig 11 százalékkal csökkent 2017-hez képest - közölte az Európai Bizottság a cégek korrupcióval kapcsolatos véleményéről készített Eurobarométer felmérésben hétfőn.
Csaknem félszáz zöld egyesület nyílt levélben kéri a magyar, cseh és lengyel miniszterelnököt, hogy a december 12-13-i EU-csúcson fogadják el az Európai Unió 2050-ig szóló klímasemlegességi célkitűzését, amelyet korábban nem támogattak - közölte a felhívás egyik csatlakozójaként a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) hétfőn az MTI-vel.
6,5 millió eurós büntetést szabtak ki Magyarországra uniós pénzek miatt, közölte szerdán Ara-Kovács Attila, EP-képviselő, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának tagja, írja a 24.hu.
Néhány hete már megszondáztatták, hétfőn pedig írásba is adták az EU soros elnökségét betöltő finnek, hogy hogyan képzelik el a 2021-2027-es uniós költségvetést, ami Magyarország számára a korábbi terveknél még drasztikusabb forráscsökkenést vázol – rajzolódik ki a Bruxinfo által megszerzett anyagból. Eszerint nem a korábbi maximálisnak mondott 24%-kal, hanem 27%-kal kevesebb felzárkóztatási és agrárforrás lenne elérhető Magyarország számára és ezeket is jogállamisági feltételrendszerhez kötnék. Az anyagról jövő héten már állam- és kormányfői szinten megy az egyeztetés az EU-csúcson, igaz a finn kormányfő a mai lemondása miatt már csak ügyvezető miniszterelnökként igazgatja majd a folyamatot.
Erőltetett menetben gyártaná és mutatná be az Európai Bizottság a következő években azt a több tucatnyi jogszabályi javaslatot és kezdeményezést, amelyek célja sínre tenni az új zöld megállapodást – derül ki december 11-én bemutatandó csomag kiszivárgott munkatervéből. Márciusban jönne ki az új „klímatörvény”, a 2030-as kibocsátás-csökkentési ambíciókat pedig minimum 50%-ra, de 55% irányába vinnék fel - írja a Bruxinfo.
Rengeteg kis színes sztorit és uniós tapasztalatot, életbölcsességet osztott meg a Politico ma reggeli brüsszeli hírlevelében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság leköszönő elnöke, ugyanis ő maga írta. Néhány hónapja egy bevallása szerint „gyenge pillanatában”, egy Politico-pódium beszélgetés során megígérte ezt, így be kellett tartania.
Hivatalosan is kinevezte az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságot csütörtökön a tagországok állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács.