Bár az előrehozott választások kiírásának elérése az ellenzéki Munkáspárt legfőbb célkitűzése, de ha ez nem megy, akkor a második Brexit-népszavazás kiírásáért is kampányolnia kell - ez a stratégiai iránya a Jeremy Corbyn vezette pártnak a hétvégi és a hétfői fejlemények alapján, ami összességében azt jelenti, hogy egy lépéssel közelebb kerülünk a második Brexit-népszavazáshoz.
Miután a lengyel kormány bírósági reformról küldött válasza nem volt kielégítő az Európai Bizottság számára, a brüsszeli testület ma továbbléptette a kötelezettségszegési eljárást: az Európai Bíróság elé utalta az ügyet. A per azért mondható rendkívülinek, mert egyrészt az ügyben történő ítélethozatalig iazt kérte a Bizottság, hogy ideiglenes intézkedésekkel állítsa vissza az Európai Bíróság a lengyel törvény hatályba lépése előtti állapotot, másrészt gyorsított eljárást kezdeményezett.
Magyarországon az áfabevétel-kiesés 2016.ban 507,3 milliárd forintot tett ki, ami csökkenést jelent a 2015-ös 602,2 milliárdhoz képest - derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. Az "áfarés" mutatón ezzel két százalékpontot tudott javítani Magyarország.
Az Európai Bizottság szerint uniós versenyszabályokat sérthetett a román gázszállítási rendszerüzemeltető, a Transgaz, mivel korlátozhatta a Romániából származó földgázexportot. A Bizottság aggályaira válaszul a román gázszállítási rendszerüzemeltető olyan kötelezettségvállalásokat ajánlott fel, amelyek lehetővé tennék a Romániából származó földgáz más tagállamokba, különösen Magyarországra és Bulgáriába irányuló exportját.
Nyilatkozatot adott a BBC-nek Theresa May brit kormányfő, amelyben a Brexit-tárgyalások állásáról adott beszámolót. Ennek a lényege:
Fontosabb részletek
Az elmúlt hetekben a Portfolio becslései szerint mintegy 260 milliárd forintnyi uniós átutalás történt meg az állam számláira Brüsszelből, ami kedvező fejlemény az EU-pénzek folyósítása körüli minapi hír tükrében.
A Magyarország és az Európai Bizottság közötti elszámolási viták lehet, hogy idén nem zárulnak le, így későbbre csúszhatnak a brüsszeli átutalások, sőt egyes projektek lehet, hogy nem is jogosultak az uniós támogatásra - jelezte szerdán este egy névtelen európai bizottsági forrás a Reutersnek a magyar államháztartás számára negatív üzeneteket.
Meglepő kijelentések sorozatát tette Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló egy keddi eseményen, amely alapján úgy tűnik, hogy feladja a 8 hónapja hangoztatott stratégiáját az EU27 az északír-ír határ kérdésében és így közelebb kerülhetünk a végső Brexit-megállapodáshoz - írja összefoglalójában a Bruxinfo. A ma kezdődő kétnapos salzburgi uniós csúcstalálkozó holnapi napján szintén szó lesz a Brexitről és eldőlhet az is, hogy valóban lesz-e novemberben egy rendkívüli EU-csúcs, ahogy annak szükségességére az EU Tanács elnöke már célzott.
Az Európai Bizottság újra figyelmeztette a magyar kormányt, hogy október 15-ig érdemi változtatásokat hajtson végre a jövő évi költségvetésben - mondta Varju László (DK), az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten azt követően, hogy más ellenzéki és kormánypárti politikusok mellett találkozott Manfred Bergmann-nal, az Európai Bizottság (EB) Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatóságának Magyarországgal foglalkozó új igazgatójával.
A Brexit és az új célok miatt kialakuló költségvetési lyukat a kiadások vágása nélkül nem lehet befoltozni a 2020 utáni EU- költségvetésben és ezt a kohéziós politikának is el kell fogadnia, igaz a káros mértékű vágást el kell kerülni - ezt a fő üzenetet hangsúlyozta a Kohézió Barátai nevű budapesti rendezvényen ma Günter Öttinger, az Európai Bizottság költségvetési biztosa. Öttinger újságírók szűk csoportjának azt is jelezte: szerinte össze fog jönni a szükséges támogatás ahhoz, hogy a Bizottság 2020 után jogállamisági kritériumokhoz köthesse az EU-pénzek kifizetését, de arra is számít, hogy ezt a kritériumrendszert is meg fogják támadni egyes tagállamok majd az EU Bírósága előtt.
Európában 2019-től megszűnne az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítás, így a tagállamok szabadon dönthetnének arról, hogy a jövőben a nyári vagy a téli időszámítást kívánják-e alkalmazni állandó jelleggel. A jogalkotási javaslat ugyanakkor igyekszik biztosítani, hogy a szomszédos országok egyeztessenek minden változásról, megóvva a belső piac megfelelő működését és elkerülve a széttöredezettséget, amit az okozna, ha egyes tagállamok továbbra is alkalmaznák az évszakokhoz kapcsolódó óraátállítást, míg mások elhagynák azt - derül ki a tegnap benyújtott Bizottsági javaslatból.
Számos fontos politikai és akár gazdasági következménye is lehet annak, hogy az Európai Parlament plenáris ülése ma bő kétharmaddal megszavazta a magyarországi jogállamisági helyzetről szóló jelentést és így felszólította az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsot, hogy vizsgálja meg a magyarországi helyzetet, illetve probléma esetén tegyen ajánlásokat az országnak. Az alábbiakban ezeket a lehetséges következményeket vesszük sorba röviden.
448:197 arányban, azaz 69% feletti arányban támogatta az Európai Parlament plenáris ülése a Judith Sargentini holland zöldpárti parlamenti képviselő nevével fémjelzett jelentést, így az EP bő kétharmados többséggel támogatta azt, hogy az EU történetében példátlan módon induljon el Magyarország ellen az uniós 7-es cikk szerinti jogállamisági, a köznyelvben sokszor atombombának nevezett eljárás. Ez azt jelenti, hogy az eljárást meg kell indítania az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak. A döntés egyúttal azt is jelenti, hogy a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt jelentős része is támogatta az eljárás megindítását. Az EP-döntésnek rögtön meg lettek a magyar piaci következményei: a forintot és a magyar tőzsdét is megütötték. A lehetséges következményekről külön cikkünkben írtunk:
Nem tehetjük bűnbakká az Európai Bizottságot a migrációs harc elleni küzdelem eddigi eredményeiért, és a nacionalizmus nem támogatható irány, az egészséges patriotizmus viszont igen - többek között ezeket hangsúlyozta az Európai Uniót értékelő mai beszédében Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke szerint az egységes hang képviselete érdekében itt az idő, hogy számos külpolitikai kérdésben áttérjenek a minősített többségi szavazásra, mert nem engedhető meg, hogy egy-egy tagállam megakasszon fontos szavazásokat. Emellett akkor is célzott Magyarországra, amikor az uniós alapszerződés 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárás megindításának fontosságáról beszélt, amelyben támogatja alelnöke erőfeszítéseit a lengyelekkel szemben. Juncker erős kifejezést használt, amikor az energetikai számlák és egyéb tranzakciók esetén a még mindig túl magas dollárhasználati arányt kárhoztatta és az euró nemzetközi megerősítéséért várható lépéseket jelzett.
Megkezdődött a tárgyalássorozat az amerikai-európai kereskedelmi vita rendezéséről, azonban sok munka van még hátra - közölte Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos, miután hétfőn Brüsszelben találkozott Robert Lighthizer amerikai kereskedelmi főképviselővel.
Óriási kihívás előtt áll az európai szénszektor, miután nagyrészt a szén-dioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentésének erősödő szándéka, valamint a termelő egységek elöregedése miatt a ma az unióban működő szén-, illetve lignittüzelésű erőművek kétharmadát le kell majd állítani 2030-ig. A folyamat a magyarországi iparágat is érinti, az Európai Bizottság becslése szerint ezért a jelzett időpontig több ezer állás szűnhet meg Magyarországon. Mint más területeken is, az energiaátmenet azonban itt is lehetőséget is jelent: a korábban az iparágban dolgozók megélhetésének további biztosítására - és a kieső áramtermelés legalább részbeni pótlására - a Bizottság kutatása szerint pedig az egyik legjobb megoldást a megújuló energiaforrások, elsősorban a nap- és szélenergia kínálja.
Az európai állam- és kormányfők láthatóan nem készek arra, hogy a 2020 utáni uniós költségvetést még a mostani Európai Parlament mandátuma, azaz 2019 májusa előtt elfogadják, így mindebből reálisan az következik, hogy 2022 előtt nem nagyon tudnak a tagállamok az új EU-büdzséből pénzt költeni - mutatott rá a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Iván Gábor, az Európai Unió Tanácsának Általános Politikai Igazgatósága vezetője.
Hat másik uniós tagország mellett Magyarország közös állásfoglalást adott ki az európai villamos energia piac reformja kapcsán, amelyben a németországi fosszilis erőművekkel való kivételezés beszüntetését sürgetik.
"Teljesen nonszensz, hogy ki akarnánk lépni az európai államok közösségéből, se nem érdekünk, se ideológiailag vezérelt lépés nem lehetne ez" - jelentette ki a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára. A miniszterelnök minapi kirgizisztáni látogatására is utalva hozzátette: az, hogy keressük a kapcsolatokat az eurázsiai rokonokkal, nem jelenti azt, hogy ne lenne érdekünk egy globálisan is erős Európai Unió. A minap egy tanulmány alapján azt mutattuk be, hogy az EU-ból való kilépés milyen drasztikus hatásokkal járna Magyarország számára, Takács kijelentése akár erre adott reakció is lehet:
Az Európai Bizottság vizsgálatát követően jóváhagyta, hogy az Apple informatikai óriáscég felvásárolja a Shazam nevű okostelefonokra kifejlesztett zenefelismerő alkalmazást.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
Európában viszont még így is csúnya mínuszok vannak.
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
Vadászgépeket is bevetettek.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
